Nagykanizsa-miklósfai városrészétől keletre, a Szentgyörgyvári szőlőhegy keleti oldalán lévő kiugráson, a Szentgyörgyi folyás nevű, a Bakónaki patakba tartó patakocska által vájt völgy nyugati peremén, környezetétől mély szárazárokkal elválasztva találhatók a négyzet alakú erődítmény maradványai, melyet a környékbeliek Romlottvárként ismernek. .....
....Az oklevél által elénk vetített időszak a Both család és a kastély fénykorát, békés életének időszakát vetíti elénk. Úgy tűnik, hogy 1538-ra a várkastély építészeti képe teljesen kialakult volt, néhány szükséges javítástól, és a belső felosztáshoz kapcsolódó átalakítástól eltekintve. Bár jóval Mohács után vagyunk, a török úgy látszik még Szentgyörgyhöz nagyon messze lévőnek tűnik, hiszen szó nem esik erődítésről, fegyverekről, védelmi kiadásokról. Néhány év múlva ez az idilli kép alaposan megváltozott.
A várkastély békés életének a török terjeszkedés vetett véget. Az 1540-es évektől kezdődően, az ötvenes években pedig a török somogyi terjeszkedésének mértékében egyre intenzívebben érik támadások Szentgyörgy térségét. Nyilván ebben az időszakban már változtatásokra is szükség van a védelmi rendszeren, a többi környékbeli erődítményhez hasonlóan sor kerül a külső palánkfalak megépítésére. 1555-ben Nádasdy Tamás a védelem szempontjából szóba jöhető, de nem elsőrendűen fontos erődítmények közé sorolja.Ez érthető, hiszen a lakhelynek épített castellum környezeti adottságai révén az ágyúval való ostromnak nem sokáig állhatott ellen.
1577-ben az Udvari Haditanács hosszas vita után új védelmi koncepciót fogadott el a magyar végvárakkal kapcsolatban. A támadva, aktívan védekezés helyett a passzív védelem került előtérbe, Ez a kanizsai főkapitányság területén úgy fogalmazódott meg a gyakorlatban, hogy az eddig a fővár előterében kis várakra alapuló és a török belső területét könnyebben támadó védelem helyett a várvonalat visszahúzták a Kanizsa (Principális) széles mocsaras völgyének vonalára, és a Kanizsa előtt álló várak többségére ezután már nem volt szükség.
1577 után ezen koncepció jegyében felépítik a szentmiklósi (miklósfai) erődöt, és annak elkészülte után Botszentgyörgyöt, feladják. Az egykori fényes várkastélyt, mely létének utolsó éveit végvárként élte át, felrobbantották.

A részletek forrása: Vándor László tanulmánya Botszentgyörgy váráról, mely a Nagykanizsai honismereti füzetek 9. darabjaként jelent meg.

BOTSZENTGYÖRGY KASTÉLYA állagvédelmi dokumentáció
Írás a Botszentgyörgy vára felújításáról
Botszentgyörgy váráról a Zalai Hirlapban
Túrázás a Romlott várhoz
A Romlott vár Magyarország történelmi várai közt