Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
94.26 KB
2008-01-15 11:27:08
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
835
5299
Rövid leírás | Teljes leírás (9.9 KB)

A cikk a következő könyvből származik (086-087. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


CSAPI
Lakosság száma: 154 fő
CSAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8755 Csapi, Arany János út 18. Telefon/fax: (93) 358-800

Belterület: 154 ha





BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Csapi is lo-cated 14 kms north-east of Nagykanizsa. It is accessible by an access road from the 7.
Characteristics: Its name was first men-tioned in a written document in 1325. It belonged to the Csap family in the Mid-dle Ages. It was destroyed during the Turkish invasion and resettled only in the 1Sf century. 238 people lived here in 1848. Viniculture has been very impor-tant. The number of residents has de-creased since World War II. The unem-ployment rate is only 3%. The munici-pality wants to create lodgings and a cy-clepath in order to develop tourism. and alsó intends to financially assist those who want to setfle here. There are ther-mal wells that can sérve as a base tor establishing a tourist center. They alsó intend to develop forestry as a branch of theeconomy.
A hivatal épülete a harangtoronnyal
A zalai dombság között megbújó - Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő - kisközség, a két város vonzáskörzetében él. Nagykanizsától 14 km-re, illetve az 7-es műúttól 3-4 km-re fekszik. Vasútállomása Nagykanizsán van. A Zala-újlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. így a gazdák telke - országosan is egyedülálló érdekesség - az út alatt folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették a partra, míg a nyugati soron az istállók és ólak voltak.
Történelem
A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. /1358: Chapi, 1370: Schopy./ (Egyesek szerint az első feljegyzés 1302-ből való) Alapja a magyar Csap személynév, amely a birtoklást kifejező -i képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése Csapé.
Nemesi család volt a Csap, később is nemesi családok laktak itt. A 15. században

kitűnt András, a nagy birtokszerző. 1469-ben oppidumként említették. 1513-ban András rokonának Bornemissza Jánosnak 7,5 portája volt itt. 1546-ban Bakónakkai és Istoccal együtt a Kerecsenyi Nagy, majd 1563-ban a Kerecsenyi Zalai család kapta adományul.
1548 és 1566 - a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett. Teljes megsemmisülés következett be. A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket. A XVIII. századig nem is települt újra.
1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített. Búzát, rozsot termeltek, legelő, erdő, szőlő volt elegendő. Szántóföldje viszont kevés volt. A jobbágyoknak sem urbáriumuk, sem szerződésük nem volt, szabadmenetelűek voltak. 1769 körül nőtt meg a település létszáma, 1782-ben 84,1802-ben 122 lakosa van.
Az 1828. évi összeíráskor II. osztályú a falu. Kétnyomásos gazdálkodás folyik még. Katonai átvonulások nem terhelték a falut. 54 adózó, 9 jobbágy, 20 zsellér alkotta a...

Insert failed. Could not insert session data.