Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
94.26 KB
2008-01-15 11:27:08
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
836
5300
Rövid leírás | Teljes leírás (9.9 KB)

A cikk a következő könyvből származik (086-087. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:


CSAPI
Lakosság száma: 154 fő
CSAPI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8755 Csapi, Arany János út 18. Telefon/fax: (93) 358-800

Belterület: 154 ha





BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Csapi is lo-cated 14 kms north-east of Nagykanizsa. It is accessible by an access road from the 7.
Characteristics: Its name was first men-tioned in a written document in 1325. It belonged to the Csap family in the Mid-dle Ages. It was destroyed during the Turkish invasion and resettled only in the 1Sf century. 238 people lived here in 1848. Viniculture has been very impor-tant. The number of residents has de-creased since World War II. The unem-ployment rate is only 3%. The munici-pality wants to create lodgings and a cy-clepath in order to develop tourism. and alsó intends to financially assist those who want to setfle here. There are ther-mal wells that can sérve as a base tor establishing a tourist center. They alsó intend to develop forestry as a branch of theeconomy.
A hivatal épülete a harangtoronnyal
A zalai dombság között megbújó - Nagykanizsától északkeletre, Zalakarostól délnyugatra fekvő - kisközség, a két város vonzáskörzetében él. Nagykanizsától 14 km-re, illetve az 7-es műúttól 3-4 km-re fekszik. Vasútállomása Nagykanizsán van. A Zala-újlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. így a gazdák telke - országosan is egyedülálló érdekesség - az út alatt folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették a partra, míg a nyugati soron az istállók és ólak voltak.
Történelem
A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. /1358: Chapi, 1370: Schopy./ (Egyesek szerint az első feljegyzés 1302-ből való) Alapja a magyar Csap személynév, amely a birtoklást kifejező -i képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése Csapé.
Nemesi család volt a Csap, később is nemesi családok laktak itt. A 15. században

kitűnt András, a nagy birtokszerző. 1469-ben oppidumként említették. 1513-ban András rokonának Bornemissza Jánosnak 7,5 portája volt itt. 1546-ban Bakónakkai és Istoccal együtt a Kerecsenyi Nagy, majd 1563-ban a Kerecsenyi Zalai család kapta adományul.
1548 és 1566 - a nagy török hadjáratok ideje, amely mindkét esetben nagy pusztítást eredményezett. Teljes megsemmisülés következett be. A község északi részén van Hollófa, a törökök a fogságba esett magyarokat itt akasztották fel, a hollók vájták szemüket. A XVIII. századig nem is települt újra.
1752-ben még mindig pusztaként említették, Niczky György kapta ajándékba. A Niczky család hamarosan grófi rangra emelkedett, és itt majorságot létesített. Búzát, rozsot termeltek, legelő, erdő, szőlő volt elegendő. Szántóföldje viszont kevés volt. A jobbágyoknak sem urbáriumuk, sem szerződésük nem volt, szabadmenetelűek voltak. 1769 körül nőtt meg a település létszáma, 1782-ben 84,1802-ben 122 lakosa van.
Az 1828. évi összeíráskor II. osztályú a falu. Kétnyomásos gazdálkodás folyik még. Katonai átvonulások nem terhelték a falut. 54 adózó, 9 jobbágy, 20 zsellér alkotta a település lakóit.
1848-ban már 238 lélek lakik itt. A források magyar nyelvű iskoláról szólnak, amely roskadozó sötét és kicsi volt, 40 tanuló járt oktatásra.
A szőlőművelésnek továbbra is nagy szerep. 1857-ben a határ 29,2%-a volt szőlőhegy, míg a szántó csak 28%. A környező erdők irtása is biztosított némi jövedelmet a népnek.
1897-ben Sommer Ignácz a földbirtokos és tulajdonos. 1500-ra már jelentősen megnőtt a szántóterület és a belsőség. Akkor kismértékű tagosítást hajtottak végre, a parasztság helyzetén ez sem sokat változtatott. Az 1920-as évek elején e Proletár részt agrárproletárok vették meg.

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.



Csapi közigazgatási szakfeladatait a Nagy-récsével kialakított körjegyzőség látja el.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI:
Dr. Tóth László polgármester
Szabó Imre alpolgármester
Dr. Fitos József jegyző
PÉNZÜGYI ADATOK:
Éves költségvetés: 59 millió Ft
Állami hozzájárulás, támog.: 54 millió Ft
Helyi és átengedett bevételek.... 0,5 millió Ft
Egyéb helyi bevételek: 4,5 millió Ft
Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft
Önk. vagyon összértéke: 60 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon: 53 millió Ft
Építményadó: 92 Ft/év/m2
Gépjárműadó: 400 Ft/100 kg
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK:
Lakások száma: 85
Ebből önkormányzati: 3
INTÉZMÉNYEK:
1 általános iskola, 1 könyvtár
KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:
Általános Iskola
Petőfi S. u.5. Tel: (93) 358-802
A volt Niczky kastély épülete
1910-ben 485 lakosból 320 tudott írni-olvasni. 1934-ben 461 -en éltek Csapiban, a lakosság színmagyar volt. A község elemi iskolát tartott fenn. A 25 holdon felüli birtokosok száma három volt. Társadalmi egyesületei voltak a Levente Egyesület Tóth János, a Polgári Lövész Egyesület Styrvari Béla elnökletével. A faluban dolgozott egy kovács és egy asztalos is. Volt egy szatócsboltja is.
A II. világháború során tíz lakosát veszítette el a kis közösség. 1945-ben 53 gazda kapott birtoklevelet. A község életében új szakasz kezdődött. A nép nagyon szegény volt, átlag 3-5 holdon gazdálkodtak.
Szociológiai jellemzők
A lakosság száma fokozatosan csökkent. 1949-ben még 401 lakos élt itt, a külterületén pedig 53-an voltak. 1962-ben 103 lakásban 352-en tartózkodtak. 1970-ben már csak 295 lakosa volt a településnek, 1597-re 157 lett. 85 lakás közül 3 volt önkormányzati. A munkanélküliség 3%-os, 5 szakképzetlennek nincs munkája, a jelenség csökkenő természetű.
1948-ban nyolcosztályos iskola volt a községben egy tanítóval, 1960-ban új iskola épült. Körzeti általános iskola jött létre. 1971-ben megszűnt a felső tagozat, az alsó tagozat működik.
Nagyon jelentős változás történt 1972-ben, a volt Niczky-kastélyban cigánygyermekek részére általános iskolai kollégium létesült. A környezetből kiemelt diákok a hét végén hazautaznak. Kb. 25 községből 218 gyermek jár ide, köztük van 53 beszoktatós óvodás.
1966-ban művelődési terem és könyvtár létesült mozival.
A római katolikus vallási életet az imaterem biztosítja.
1966-ban körzeti orvosi rendelőt hoztak létre Csapiban. Jelenleg a háziorvosi szolgálat Galambokhoz kötődik. Szociális étkeztetést a cigánykollégium konyhája biztosítja a rászorulóknak.
A falunak az utolsó periódusban kapott villanyt. Az útkövezés 1967-re készült el. A járdaépítés 1968-tól 1970-ig folyt nagy ütemben.
1971-ben autóbuszvárót építettek. Tűzoltószertár 1970-re létesült. Vezetékes víz is van a faluban. A szilárd és folyékony hulladék elszállítása megoldott. Ma már a telefonhálózat is kiépült Csapiban. A település agrárjellegű.

1960-ban a falu termelőszövetkezeti község lett, 1965-ben a Kossuth MGTSZ taglétszáma 119 fő volt. A nagyrécsei Vörös Október Mgtsz-szel 1969-ben egyesültek. A működés a rendszerváltásig történt, utána ugyanis felszámolták. A munkanélküli ráta 10-15% között mozog, 6-11 főkörül.
A település gondos fejlesztési tervet készített.
Szálláshelyek biztosításával a kiránduló és üdülő turizmust akarják fejleszteni. Tervezik kerékpárút létesítését. Gázellátás nincs a faluban, a KÖGÁZ már készíti a tanulmányterveket.
Az erdőgazdálkodás fejlesztésére is van elképzelésük, ebben kisebb fafeldolgozó üzem telepítése is szerepel.
A falu szépítésében fontos az építészeti örökség megőrzése /Arany János út egy részének meghagyása/. A község támogatni kívánja az itt letelepedni szándékozókat lakásépítési és telekvásárlási pénzzel. A halastó a horgászathoz, vízisportokhoz ad lehetőséget. A lefojtott termálkutak lehetőséget adnak új gyógyturista centrum kiépítéséhez.
Az oktatás területén mezőgazdasági szakiskola fejlesztését akarják. A tervek szerint kiegészítenék egy oktatófarmmal, mely munkalehetőségeket is biztosítana. A középszintű képzés beindításához a feltételek megvannak, az elméleti és gyakorlati oktatást egyaránt biztosítani tudnák. A temető bekerítése, új ravatalozó további korszerűsítése fontos feladat, A tervek és lehetőségek megléte a község lakóinak hozzáállását kívánja, akkor a település fejlődése töretlen lesz. Ez a gazdasági felemelkedést fogja tovább szolgálni.

MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119.

Insert failed. Could not insert session data.